Alapszabály
A L A P S Z A B Á L Y
I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Kanizsa Kul-Túra Egyesület
2. Az egyesület rövidített elnevezései: Kanizsa KTE
KKTE
3. Az egyesület székhelye: 8800 Nagykanizsa, Ifjúság u. 21.
telephelye(k): 8777 Homokkomárom Kossuth u. 2.
az egyesület tulajdonát képező, vagy általa üzemeltetett ingatlan(ok)
4. Az egyesület honlapjának címe: www.kanizsatura.hu
5. Embléma használata:
az emblémák használhatók önállóan,
a Kanizsa „K” betű helyettesítésére
a „Kanizsa Kul-Túra Egyesület alapítva 1991-ben” felirattal
II.
Az egyesület célja, tevékenysége
Az egyesület célja: A tömeg- és szabadidős sportok,idegenforgalmi, a kulturális és a művészeti tevékenységek szervezése, népszerűsítése.
Az egyesület tevékenysége:
1) gyalogos és kerékpáros természetjáró rendezvényeket szervez
2) részt vesz turistautak kijelölésében, karbantartásában
3) segíti, olcsó szálláshelyek kialakítását, fenntartását, illetve önállóan is üzemeltet ilyet
4) sportversenyeket, tömeg- és szabadidős rendezvényeket szervez
5) más szervezetek által rendezett sport, tömeg- és szabadidős rendezvényeken, versenyeken részt vesz
6) a sport területén hangsúlyt fektet az utánpótlás nevelésre
7) népszerűsíti az egészséges életmódot, valamint a környezetkímélő energiák felhasználását
8) tevékenységével támogatja a természetvédelmet és a környezetvédelmet
9) támogatja és népszerűsíti a művészeteket
10) célja a vizuális nevelés oktatása, szervezése
11) művésztelepet hoz létre, művészeti műhelyeket működtet
12) kiállításokat, külföldi cserekiállításokat szervez
13) művészettörténeti, szakmai élőadásokat, továbbképzéseket szervez
14) pályázatokat ír ki művészeti témakörökben
15) alkotói napokat szervez
16) publikál, tankönyvet, tantervet, elektronikus dokumentumokat szerkeszt és ad ki
17) kiadványokat, tantárgyi segédeszközöket szerkeszt
18) oktatást és tanfolyamokat szervez
19) hátrányos vagy problémás emberek fejlesztési programjait segíti
20) tehetséges gyermekeket, fiatalokat gondoz.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV.
Tagdíj
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét legkésőbb minden év április 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesületbe újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év december 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
A tagdíj összegéről a közgyűlés dönt, mindig a következő év tagdíjáról.
V.
A tagság
(1) A rendes tag
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
(2) A különleges jogállású tagok
Az egyesület különleges jogállású tagja a pártoló tag, a tiszteletbeli tag, és a tiszteletbeli elnök.
Pártoló tag lehet az a személy, illetve szervezet aki, vagy amely az egyesületet támogatni kívánja (adomány, munkavégzés). Egy természetes személy egyidejűleg nem lehet pártoló tag és tiszteletbeli tag is.
Tiszteletbeli taggá választható az a személy, aki tevőlegesen járult hozzá az egyesület fejlesztéséhez, eredményességéhez, vagy széles körű megismertetéséhez.
Tiszteletbeli elnökké választható az a tag, aki kimagasló tevékenységével járult hozzá az egyesület fejlesztéséhez, eredményességéhez, széles körű megismertetéséhez, és legalább 20 éve megszakítás nélkül az egyesület tagja.
VI.
A tagsági jogviszony keletkezése
(1) A rendes tag
Az egyesületi tagsághoz belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
(2) A különleges jogállású tagok
A pártoló tag jogviszony keletkezéséhez legalább 3 évig rendszeresen kell munkavégzéssel, vagy adománnyal támogatni az egyesületet. A cím odaítéléséről az elnökség dönt.
A tiszteletbeli tag és a tiszteletbeli elnöki cím odaítéléséről az elnökség javaslatára közgyűlés dönt.
VII.
A tagsági jogviszonyok megszűnése
A tagsági jogviszonyok megszűnnek:
1) A tag kilépésével.
2) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
3) A tag kizárásával.
A tag kilépése
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
A tag kizárása
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII.
A tagok jogai
Az egyesület tagja jogosult:
1) az egyesület tevékenységében részt venni
2) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
3) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
4) az egyesület irataiba betekintetni
5) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
Az egyesület tiszteletbeli tagja pártoló tagja jogosult
1) az egyesület tevékenységében részt venni
2) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
3) az egyesület irataiba betekintetni
A tiszteletbeli tag, és a pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik és vezető tisztségviselővé sem választható.
IX.
A tagok kötelezettségei
Az egyesület tagja:
1) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
2) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
3) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
4) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
X.
Az egyesület szervei
Az egyesület szervei:
1) Közgyűlés
2) Elnökség
3) Szakosztályok
A közgyűlés
A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
1) az alapszabály módosítása;
2) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
4) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
5) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
6) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
7) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
8) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, így különösen amit a Ptk. 3:74. §-a a hatáskörébe utal.
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelytelepülésére, hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
1) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
1) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
1) a megbízás időtartamának lejártával;
2) visszahívással;
3) lemondással;
4) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
5) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
6) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Strausz Ferenc (1960. 03. 12. Endrei Ágnes, 8777 Hosszúvölgy Petőfi u. 5.)
Az elnökség tagjai:
Dávidovics Mária Kultúra szakosztály vezető (8800 Nagykanizsa Csokinai u. 6/c.)
Veres Ferenc Túra szakosztály vezető(8800 Nagykanizsa Új élet u. 10.)
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az elnökség hatáskörébe tartozik:
1) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
3) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
4) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
6) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
8) a tagság nyilvántartása;
9) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
10) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
11) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
12) a tag felvételéről való döntés.
13) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelytelepülésére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
1) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Szakosztályok
Az egyesület tevékenységét az általa működtetett szakosztályok keretein belül végezheti. A szakosztályok biztosítják a különböző sportágak, vagy művészeti, kulturális ágazatok különválaszthatóságát. A szakosztályok létrehozásáról a közgyűlés dönt.
Az egyesület tagjai valamely szakosztályhoz tartoznak. Egy tag egyszerre több szakosztálynak is tagja lehet, ebben az esetben az egyesületi tagdíjat csak egyszer kell megfizetni.
A szakosztályelnököket a szakosztályok 5 éves időtartamra választják meg.
A szakosztály saját működési szabályzatot dolgozhat ki, de önállóan nem gazdálkodik.
XI.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Nagykanizsa, 2021. év október hó 12. napján
